MinHee pov.
Nem szeretek SunHee-vel takarítani, sőt egyszerűen gyűlölök. Mindig rám sózza a legrosszabb melót, mint például a portötlés. Végül is igaza van inkább én fulladjak meg attól ami itt van, minthogy ő. És, hogy mi a legjobb? ő is itt van és még csak véletlenül sem akar egy másik helyiségbe át menni. Vagy várjunk, lehet sikerül elszöknöm. Jaj csak most ne nézz ide könyörgöm.
Sikeresen teljesítettem küldetésemet, így már a hatalmas kertben sétálgatok. Egy rögtönzött ötlettől vezérelve indultam meg abba az irányba, ahol emlékeim szerint tegnap láttuk a sárkány tojást a folyton felettem anyáskodó Xiuminel. Csak mert idősebb nálam még nincs hozzá joga nem? Már majdnem ott voltam a célomnál, amikor egy furcsa érzés kerített hatalmába. Úgy éreztem, mintha valaki, vagy valami szenvedne, ezért gyorsabban kezdtem el menni. Mikor oda értem, egy hatalmas sárkányt pillantottam meg, aki kiterülve feküdt egy árválkodó tojás mellett.
Kezemet számra helyezve a hirtelen ért meglepődéstől mentem közelebb, majd amikor már kellő közelségbe kerültem hozzá, guggoltam le a nehezen levegőt vevő óriás hüllő mellé és kezemet kemény pikkelyes bőrére tettem. Ebben a pillanatban éreztem fájdalmát, és éreztem hüledező testének rohamos változását. Gyenge volt. Fejét lassan fordította felém, így tekintetünk találkozott. Egyenesen rám nézett, és én akaratlanul is de hirtelen össze szűkülő pupilláját figyeltem. Bambulásomban egy hirtelen hallott hang zavart csak meg.-Kérlek.. vidd el és mentsd meg!
Fejemet körbeforgatva néztem körül, ki lehet a hang tulajdonosa.
-Kérlek, csak te tudsz rajta segíteni. Ebben a pillanatban tudatosult bennem, hogy az előttem szenvedő állat gondolatait hallom.
-De, hogyan? Én nem tudom mit kell tennem- néztem őszintén rá.
-Kérlek... csak te segíthetsz MinHee.
-Honnan tudod a nevem?
-Mi már találkoztunk kicsi lány, még amikor kislány voltál. Értetlenül néztem előre, mivel még emlékeim szerint sosem láttam könyveken kívül misztikus lényeket.
-Értem- próbáltam elhitetni még magammal is ezt a tényt- De mi történt veled?
Nem jött válasz.
-Mi történt?-ismételtem meg, de ebben a pillanatban a sárkány teste elernyedt. Nem éreztem erejének egy halvány szikráját sem. Fel álltam és körbe néztem. Azt mondta vigyázzak a tojására, de mit tehetnék érte. Körbesétáltam a mozdulatlan testet, hogy hozzá férhessek a meszes héjú védelem ként funkcionáló tojáshoz. Akkor vettem észre egy tátongó lyukat, üres volt. Sikítani szerettem volna, de kezemet ismét számra téve fojtottam magamba hangomat.
-Nem hiszem el, ez a tojás esküszöm, hogy megvan egy tonna- motyogom magamban, miközben óvatosan guritgatom magam előtt a meszes héjú tojást. Éppen egy bokron verekedtem sikeresen át magam, amikor D.O hangjára figyeltem fel, ami pontosan a hátam mögül érkezett.
-Ez egy sárkány tojás...
Körbenézve mindenki rosszalló pillantással figyelt, köztük a legijesztőbb tekintet tulajdonosa jelen esetben Xiumin volt.
-Nem hagyhattam ott szegényt védtelenül- biggyesztettem le alsó ajkamat.
-Bizonyára az anyja megvédi! Csak a bajt hozod ránk!-szól gúnyosan SeHun, mire bennem felment a pumpa.
-Drága mindig oltogatom a másikat,mert akkor menő vagyok,nem hiszem,hogy egy mozdulatlan sárkánymama bármit is tehetett volna érte. Ott volt a fészek mellett,egy hatalmas lyukkal a testén. Nem kell szakértőnek lenni ahhoz,hogy megállapítsam elvitték a szívét és azt,hogy a poronty ott csak veszélyben van.
-Megölték az anyját?-kérdezi lefagyva Kris.
-Igen. Ezért hoztam el. Nem vagyok ám buta!
-Annyira!-köhög JongIn
-Yaaa!-ütöttem mellkason, mire ő eljátszotta a hattyú halálát.
-Na,elég legyen! Vigyük be addig,amíg nem lesz baja! Akik ezt tették az anyjával,lehet rá is fáj a foguk- állapítja meg Suho, majd a fiúk megemelve a tojást cipelték be. Próbálták a lehető leglassabban és legóvatosabban le rakni, de amit földet ért megrepedt.
-Ügyesek vagytok! Most megöltétek!
-Neeem...-akadozik Kris-Ez kikel!
-MinHee úgyis látni akartál ilyet nem?-mosolyog XiuMin,mire csillogó szemekkel kezdek bólogatni. A tojás,ahol megrepedt onnan még kis hajszálrepedések is végig futnak a szilárd héjon,majd egy roppanást hallunk és leesnek a darabok. Valami trutyi is kifolyik,de megpillantjuk a kissárkányt,aki kinyitja szemeit és egy hatalmasat nyújtózkodik.
-Parázska!!-kiálltok fel, majd a "pici" Lilás színű lényhez futok.
-MinHee vigyázz- kiált rám Luhan, mire a kis lény hirtelen nekem dörgöli magát.
-Ez nem lesz jó- dörzsöli halántékát Kris- azt hiszi MinHee az anya.
-Uh- csillognak fel szemeim- van egy saját sárkány babám. Megtarthatom?
-Nem- mondják egyszerre,mire nekem lefagy az arcomon viruló mosoly.
-Miért~?
-Mert veszélyes.
-Aha~....
Végül a fiúk arra következtetésre jutottak, hogy addig amíg nem tudják mit tehetnének velem maradhat, és addig is mindig Kris, Kai és Chanyeol közelében kell maradnom. Ez valamikor vicces, de a legtöbbször inkább idegesítő. Most is, Chanyeol itt ül az ágyam szélén és, mintha bármik percben meghalhatnák figyel, pedig csak Parázskát etetem.
-MinHee beszélhetnénk-nyitja ki az ajtót Kris, mire ölembe véve "kisbabám" fordulok felé.
-Persze.
-Tudom, hogy nem fog tetszeni, de nincs más megoldás.
-Ha Parázskáról van szó, ne is fojtasd.
-Vissza kell engedni az erdőbe- lép be Kai is.
-Nem!- kiáltom, majd a fürdőbe rohanva, zárom magunkra az ajtót.
-MinHee, gyere ki, ez veszélyes- ütögetik a kulcsra zárt nyílászárót.
Halk neszre fordultam meg, Parázska megijedt. Próbáltam a közelébe férkőzni, miközben arra is ügyelnem kellett, hogy szárnyával nehogy megcsapjon. Csak egy pillanat műve volt, hogy nem figyeltem oda és már csak arra eszméltem, hogy a földön fekszek szilánkokkal körbe véve, miközben jobb karom piros folyadék folyik végig.
Kai pov.
Miközben, próbáltuk rávenni MinHee-t, hogy nyissa ki az ajtót, egy hangos csörömpölésre emeltük fel fejeinket. Mintha valami össze tört volna. Még a fiúk reakciója előtt teleportáltam be a kis helyiségbe, ahol először Parázskát pillantottam meg, majd miután megfordultam, a törött tükör volt az első amire felfigyeltem. Lejjebb vezetve tekintetemet pillantottam meg a földön fekvő lányt. A világ talán legrövidebb reakció idő alatt guggoltam mellé.
-MinHee...MinHee hallasz engem?- Mmmm- nyöszörgött, mire felfigyeltem véráztatta jobb karjára.
-Na jó, most kiviszlek innen- karoltam át derekát, majd egy szempillantás alatt már szobája padlójára is teleportáltam magunkat.
-Mi történt- nézett a földön fekvő lányra Chanyeol.
-Parázska megijedt- nyöszörögte MinHee. Hál' istennek, tehát magánál van.
-Én megmondtam, hogy ez nem játék- lett kicsit mérges Kris, majd egy nagyot rúgva az ajtón törte azt be.
